Nem mondhatnám, hogy túlzottan laza ember lennék, inkább szeretem megtervezni, hogy mire számíthatok, követni és nem sodródni az eseményekkel, de már a babavárás, ill. babák várása :) - előre is bocs az egyik porontyomtól - idején is megmutatkozott, hogy semmit se lehet időben…

Az orvos az alábbit közölte velem: "Van egy jó hírem - és még egy!"  El sem tudtam képzelni ennél csodálatosabb hírt, leírhatatlan volt az érzés, szinte majd' kibújtam a bőrömből, úgy örültem. Hazafelé egyre csak simogattam a hasamat, és egyszerűen nem tudtam a mosolyt…